Pécsi Püspöki Lyceumi Nyomda, 1831-1949: a pécsi egyházmegye nyomdája. - Elsőként Klimó György pp. (1751-77) tett nagy erőfeszítéseket, hogy Pécsett az I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) alapította →pécsi egyetem s vele együtt egy nyomda újra megkezdhesse a működését. E célra alapította hatalmas és 1774: nyilvánossá tett kvtárát is (→Klimó Könyvtár). 1773: Pécsett nyomdaengedélyt kapott Engel János nyomdász (→Engel-nyomda), aki használta a „püspöki nyomdász” jelzőt. Klimó halála után már nem találkozunk ezzel a kifejezéssel, noha a nyomda még működött. - Az egyetemalapítás problémája és vele egy kornak megfelelő nyomda létesítése Szepesy Ignác pp. (1828-38) idejében került újra napirendre. E célra Szepesy megalapította a Ppi Lyceumot és a Ppi Nyomdát, mely a pálos rendnek líceummá átalakított épületegyüttesében kapott helyet. Ügyvez-je 1856-ig szodói Nagy Benjámin, amikor bérbe adták Perger Sándor szekszárdi nyomdásznak. - Neve 1911: Katholikus Hírlapkiadó és Nyomda Rt., pár év múlva Dunántúl Nyomda Rt. (kiadta a Dunántúl c. napilapot), 1918: Dunántúl Napló és Nyomda Rt., 1922: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. (az időközben Pécsre költözött egy-mel történt megállapodás alapján). Épülete: Perczel u. 2. sz. - 1946: a nyomdát a Szoc. Dem. Párt kapta meg, ekkor Barátság Nyomda lett a neve. 1949: a nyomdák államosításával megszűnt. - A ~ban készített lapok: Das Fünfkirchner Bergmandl (1848), Fünfkirchner Zeitung (1848), Pécsi Tárogató (1848), Pressfreie Flugblätter (1848), Pécsi Lpk. (1860-62), Népnevelők Kalauza (1861-65), Pécsi Iparlapok (1862), Kalauz a Nevelés és Oktatás Terén (1865-66), Kalauz (1866-67), Baranya és Pécs (1868), Negyvennyolcas Balpárt (1869), Pécsi Közl. (1869-73, 1893-1908), Fünfkirchner Zeitung (1870-87), Pécs-Baranyai Hírlap (1881-82), Pécsi Figyelő (1881), Pécsi Ezop (1883), Rovarászati Lapok (1883), Pécs (1884-87, 1888-93), Irodalmi, Tudományos és Művészeti Értes. (1889-90), Nevelés és Oktatásügyi Értes. (1889-90), Pénzügyi és Gazd. Értes. (1889-1890), Történelmi, Régészeti és Néprajzi Közlemények (1889), Történet, Régészet és Néprajz (1889-91), Nevelés és Oktatásügy (1890), Nevelés és Közoktatás (1890-91), Pénzügy és Közgazdaság (1890-91), Tanügy és Közoktatás (1890), Irodalom, Tudomány és Művészet (1891), Pécsi Album (1891), Pécsi Üzleti Értes. (1892-1900), Június (1893), Pécsi Újság (1893-94), A „Pécsi Kerékpár-Egyesület” Értes. (1894), Pécsi Újság Jogi Értes. (1894), Siklósi Hírlap (1894-95, 1896-99), Kerékpár Sport (1896-97, 1899), Népbarát - Volks-Freund (1896), siklósi Beszélő Újság (1897), Friss Újság (1898), Irodalmi és Művészeti Értes. (1898), Pécsi Friss Újság (1898), Ékszer Szalon (1899), Közvélemény, előbb Siklósi Hírlap (1899-1900), A Szt Család Kis Követe (1899-1903), Színházi Lpk. (1900), Közérdek (1901), Színházi Újság (1901-03), Tsa-Tso-Gó (1903), Vendégfogadó (1903), A Béka (1906-08), Az Új Lap Pécsi Melléklete (1908), Pécsi Újlap (1908-12), Kath. Iskola (1910), Keresztény Szocializmus (1910). Ra.P.-88

Nyakas Sarolta: Az első pécsi nyomda tört. (dissz.) Pécs, 1934. - Bíró 1936:375. - Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei. Uo., 1973. - Baranya m. sajtóbibliogr. 1992:467.